2011 Red Bull Racing VB
2011 Sebastian Vettel VB
2011 Csillogó Árnyék Év
FELKERÜLT A 47. BEFEJEZŐ FEJEZET és 397 KOMMENTÁRT ÉRT MEG AZ OLDAL!

2011. február 8., kedd

Téli Tesztek 4

Reptérről egyből a pályára mentünk. Egész jól kialudtam magam, és már nem is voltam annyira hisztis a hideg miatt, mivel itt melegebb volt, igaz, nem sokkal. Mielőtt elragadott volna magával az igazi spanyol hangulat, már meg is érkeztünk a pályára, ami viszont már a jól megszokott volt. Boldogan léptem be a motorhome ajtaján. Kivételesen csak egy nappal jöttünk előbb. Átmentem a lakó kamionokba és a 4-es szobába belépve egyből ledobáltam a cuccom a bal oldali emeletes ágy alsó priccsére. Lehúztam a redőnyt és berángattam a függönyt. Nem voltam az a nagy "természetes fény"-kedvelő ember. Felültem az ágyra és a végébe toltam az utazómat meg a hátizsákom. Végig dőltem rajta, és egészen addig pihentem, míg nem nyílt az ajtó és Mike, Max, és George be nem jöttek rajta. Max a másik emeletes ágy aljába pakolt le George a felette lévőre, Mike pedig oda lépett hozzám és egy mozdulattal felhajította a bőröndjét a fejem feletti ágyra. Minden alkalommal velük voltam egy szobában, talán ebből is adódott, hogy ők voltak a jó barátaim

- Barby Baba, ugye csak pletyka, hogy te és Sebastian összekeveredtetek? - faggatott Max a másik ágyon pakolászva.

- Pletyka. - bólintottam. Felkeltem és kinyitottam a szekrényt. Kiszedtem belőle az én nevemmel ellátott overallokat és ruhákat, hogy leszórjam azokat is az ágy végébe. A bukóm a boxban várt rám, ahogy a kesztyűm is.

Magam elé terítettem az egyik csapatruhámat, és elkezdtem vetkőzni. Már ők is megszokták a látványom, és én is, hogy ilyenkor néznek.

- Híztál. - jegyezte meg Mike a szekrény előtt állva.

- Hagyj lógva. - morogtam oda. Átöltöztem és átmentem a raktárba. Szedtem elő négy pokrócot és bevittem a szobába. Mindenkinek adtam egyet, de tudtam, hogy reggelre legalább plusz kettő rajtam lesz. Én voltam a legfázósabb. Max azok közé tartozott, akik rövidgatyában futkosnak a hidegben kint, míg én beöltözök az overáll alá, és úgy vacogok néha.

Átmentem a home-ba és leültem a büfébe. Még nagyban pakoltak kifelé a pultba és a home belseje sem volt még teljesen kész. Türelmesen megvártam, míg észrevesz valaki, hogy kaphassak valami finom édességet.

- Szia, na hogy vagy? - jött oda hozzám Tina, az egyik kiszolgáló.

- Jól vagyok, köszönöm, te hogy vagy? - érdeklődtem vissza.

- A férjem egy igazi mocsok. - vigyorgott. Csak mosolyogtam. Az említett férj, Felix volt az egyik szerelősrác.

- Mit művelt? - faggattam. - Olyan csokisat, kérlek! - böktem a sütire.

- Itt járt az előbb, és úgy csinált, mintha hetek óta nem látott volna. - nevetett. Elém tette a kiválasztott sütit, meg egy villát. Boldogan kezdtem el eszegetni, mikor Joe mellém dobta magát.

- Adsz nekem is? - nézett rám nagy szemekkel.

- Esélytelen. - ráztam a fejem. Az őzike szemivel úgy nézett rám, hogy sóhajtva nyúltam át a pulton egy másik villáért és a kezébe nyomtam.

- Joe, ne legyél kunyis. - jött oda Karin is mosolyogva. A hosszú szőke haja a fejetetejéről lógott le egy lófarokba a háta közepéig. Utáltam értem, mert engem nagyon tudott zavarni a hosszú hajam.

Egészen ebédig jól elbeszélgettünk. Elméletileg addigra kész lett minden, ami kellhet.

Megebédeltünk és birtokba vettük az első számú boxot.Jó érzés volt a legelsőben lenni. Felraktuk a világítást, a kábeleket, a TV-ket, mindent. Én gyorsan összesöpörtem, míg a többiek már a szétszerelt kocsit hozták.

Két óra alatt összeraktuk, hogy csak a kerekek hiányoztak róla. Az állványon hagyva zártuk le a boxot este 9-kor. Fáradtan mentem át a szobákhoz. Kezembe vettem a neszesszerem és a pizsamám, hogy átmenjek megfürödni.

Nem volt külön női- férfitusoló, bár ez legyen a legkisebb bajom. Gyorsan lezuhanyoztam, felvettem a pizsamám és visszasétáltam a szobába. Mike már fent aludt az emeletes ágy felső ágyán. Max éppen a törülközőjét rakta ki a szekrényajtóra. George még nem volt sehol.

Befeküdtem az ágyba és oda dobtam a nagypárnám Maxnak. Én otthon is leginkább egy vékony nagypárnával és egy kispárnával alszom, itt csak kispárnával, mert így nem fekszem el a nyakam. Max viszont magas párnával szeret aludni. Begyűrte a párnám a sajátja alá és elégedetten rendezgette a cuccait. Magamra húztam a vastag, sötétkék takarót és az RB logós kispárnát a fejem alá gyűrtem. Max rám terítette a plédemet és a sajátját is.

- Ez le maradt. - mosolygott.

- Köszike. - mosolyogtam vissza. Boxerbe meg egy pólóba feküdt be ő is a takarója alá. A villany még égett, mert George még nem ért vissza.

A meleg vackomban gyorsan elaludtam, és még arra sem ébredtem fel, amikor leoltotta a visszaérő George a lámpát.

**

Éreztem a kezét a hátamon végigcsúszni. Mosolyogva fordultam felé. Éreztem azt a boldogságot, ami semmivel volt összehasonlítható. Mintha egy hatalmas, vastag takaró védene mindentől. Belebújtam az ölelésébe, és belélegeztem a bőrének jellegzetes, napsütötte illatát. Ráfektettem a fejem a szíve fölé, és teljesen otthon éreztem magam. Hittem abban, hogy mindenkinek van egy lelki társa, és hogy a szerelem mindent legyőz. Egy pillanatra szorosabban ölelt és egy kedves, szerető puszit nyomott a hajamra. Átöleltem a derekát, és rásimítottam a kezem a kidolgozott hátára.

- Soha nem akarlak elengedni. - suttogtam neki.

- Nem is hagynám, hogy elengedj. - súgta vissza. - De azért a mosdóba engedj ki. - nevette el magát. A mély bariton hang a mellkasába visszhangzott és a nevetésétől az összes izma megremegetett. Lehajolt hozzám és a puha ajkait az enyémre illesztette. Becézőn csókolt és óvón, ami szép lassan csapott át szenvedélyesbe, hogy a végére már faljuk egymás ajkait. Nem voltam képes betelni vele. Egyszerűen soha nem volt elég belőle. A kezei már az ingem alatt jártak és a hasam simogatták, amitől megmozdult bennem mélyen valami. Átrángattam a fején a pólóját mire egy hatalmas elégedett és huncut vigyor jelent meg az arcán. Belecsókolt a nyakamba én pedig halkan felnyögtem.

Az ébresztőóra hangja rángatott vissza a valóságba, és én zihálva ültem fel az ágyban. Az alhasam sajgott a vágytól, a szemem szúrt, és a torkom fojtogatta a sírás. Lerúgtam magamról a takarókat, és a hideg levegő ellenére felkeltem. Felkaptam az alsó ruházatom és az overálom, és éppen becsuktam volta magam mögött az ajtót mikor meghallottam Mike hangját.

- Barby jól vagy? - kérdezte aggódva. Álmosan megdörzsölte a szemét és rám hunyorgott az emeletes ágy tetejéről.

- Persze, csak egy rossz álom. - válaszoltam, hogy ezt minél gyorsabban lezárjuk. Átsiettem a tusolóba és ledobáltam a cuccaimat az egyik székre. Levetkőztem, beléptem a zuhany alá és berántottam a zuhany függönyt. Megengedtem a vizet és az arcom a tus felé fordítottam.

- Csak egy rossz állom. - suttogtam. - Egy álom. Egy borzalmasan rossz álom. - a végén már csak némán formáltam a szavakat. Ha akartam volna, se tudom visszafogni a könnyeimet, de a víz lemosta őket, és a zuhany magányában senki nem láthatta, vagy hallhatta, ahogy kicsit összeomlok.

- Nevetséges vagy Barbara. - suttogtam magamnak. - Ennyitől kiborulni? Nem vagy te hisztis picsa. - úgy éreztem, hogy a saját szidásom erőt ad. Vettem egy mély levegőt és gyorsan megfürödtem.

- Erős nő vagyok. Független, erős nő! - annyira magabiztosan hatott a hangom, hogy saját magamnak elhittem. Elhúztam a zuhany függönyt és törülközőbe csavarva léptem ki. A szék mellett ahol a cuccaim voltak felöltöztem, és papucsban visszacsoszogtam a kicsi szobába.

- Minden rendben? - kérdezte Max éppen az overállt szenvedte magára.

- Persze. - mosolyogtam rá. - Csak rohadt korán van. - böktem az órára, ami még csak fél6-ot mutatott.

- Egyet értek. - morogta George a felső ágyon ülve. Még csak zokni volt rajta meg boxer.

Leültem az ágyamra és a kistükröm előszedve elkezdtem befonni a hajam a fejem tetejétől kezdve, hogy ne lógjon a szemembe. Mikor végeztem a fonat így is kicsivel a mellem fölé ért.

- El kell mennem fodrászhoz. - sóhajtottam.

- Levágom én neked. - röhögött Mike. - Kopasz Barby Baba. - mindenki nevetett, még én is. Megszoktam már a célozgatást a nevemmel kapcsolatban.

- Csak nehogy én vágjak le neked valamit. - szóltam vissza és beleütöttem a felső ágy aljába. A másik két srác nevetett, Mike felszisszent.

- Nem vágunk le semmit - tűnt fel Mike feje az ágy oldalánál.

- Oké. - vigyorogtam. Kihúztam a szemem vízálló szemceruzával, de csak felül. Kifestettem a szempillám és már indulhattunk is. Beleléptem a cipőmbe és Maxszal együtt ballagtunk át a büféhez. Egy gyors kávé és reggeli után mehettünk is át a boxba. Elhúztuk a falakat, hogy ne lássanak be a kíváncsiskodók, és csak úgy nyitottuk ki a boxot.

Összeraktuk a kocsit, és lefedtük egy nagy kék lepellel.

Mikor negyed 9-kor a vezetőség és a két pilóta is megjelent, elkezdtük kipakolni a nagy támogatói falat, ami majd a fényképeknek a háttere lesz.

Végül kitoltuk a kocsit a lepellel együtt. Mike és én leszedtük a két emelőről, és ott hagytuk, hogy pontban 30-kor a két pilóta leszedje róla a leplet.

Míg fotózták őket és az autót mi oldalt vártunk.

- Ideje felkészíteni a kocsit a tesztre. - jött oda hozzánk Ben.

Visszaraktuk az emelőket, és visszatoltuk a kocsit a boksz rejtekébe, és egyből elhúztuk a falakat.

- A ma tesztelt dolgok. - mondta és 4 lapot adott mindenki kezébe. A hátsó pult felső fiókjából előszedtem egy tollat és mindössze két dolgot jelöltem be a felsorolásba, ami engem is érint.

Míg az első elemeket felpakolták a kocsira, addig én a pilótafülkét ellenőriztem, és, hogy a kormány rendben működik-e.

Végül Sebastian is oda jött, és beült. Megvártam, míg elhelyezkedik, és beraktam a fejvédőt mögé. Neki dőlt a karbon szálas fejvédőnek és rám nézett.

- Kényelmes? - kérdeztem. Felmutatta a hüvelyk ujját. Fél mosollyal az arcomon nyúltam le a combjához mire elkapta a kezem.

- Mit csinálsz? - tompán hallottam csak a hangját a bukón át.

- Mivel az én feladatom a cockpit felügyelete, így idéntől, én csatollak be, mindig. - a kék szemeibe megvillant valami. Elengedte a kezem, és hagyta, hogy a combjánál matassak. Mikor megtaláltam mindkét biztonsági öv részt, ami a combja között kapcsolódik majd a biztonsági öv agyához összefogtam őket, ami érdekesen festett ugyan is így a kezem pont a férfiasság a felett időzött. Érdeklődően nézett rám. De én próbáltam minél jobban faarcot vágni. Vigyorogni ráérek azután is, hogy már kikerülök a látóteréből.

A két oldalán lévő övrészt is oda húztam és összeraktam, hogy megálljon, míg a vállainál elrendezem a két öv részt. Sebastian végig engem nézett, nekem viszont egyre inkább kikívánkozott egy beszólás, vagy valami kis szemétség. Mondjuk egy „véletlen” kézmozdulat, amivel végigsimítok a hasán, combján vagy érzékenyebb helyeken, de vissza fogtam magam. Mikor sikerült összerakni a biztonsági öv agyát, és kattant egyet, örömmel egyenesedtem fel. Azért biztos, ami biztos megrángattam az összes pántját. Végül a vállánál beállítottam, hogy szorosan tartsa. Megütögettem a mellkasát és elléptem tőle. Tommi egyből oda ment mellé. Beálltam hátra a szerelő pulthoz és hagytam, hogy a többiek hozzáférjenek a kocsihoz. Felvettem a fülesem és az overálom oldalára erősítettem az adó-vevőt.

- 10 perc és kezdetét veszi a teszt. - hallottam Ben hangját. Guill oda guggolt Sebastian mellé és magyarázott neki egy sort.

- 5 perc és box nyitás. - adta az infót Ben. Oda sétáltam a kocsi orrához, és az emelőre tettem a kezem. Sebastian szemei rám villantak. Láttam a szemeibe az értetlenséget, végül engem nézve kezdett a bukójára mutogatni majd a pálya felé.

- Ben. - kiabáltam oda a hátul komoly beszélgetést folytató vezetőnek. Mikor rám nézett a fülesemre mutattam majd Sebastianra. Bólintott és hátra ment. Egy percen belül a kocsiban ülő pilóta hangját is meghallottam a fülesembe.

- Rendben a rádióm. - nyugtázta.

- Nyitják a boxot. - jött az infó Bentől.

- Száraz idő van, a hőmérséklet 8 fok. Maximum hőmérséklet ma 13 fok körül lesz. - mondta Guill már a helyén ülve.

Mikor felvillant a boxban a zöld lámpa, megvártam, hogy a motor felbőgjön és zökkenjen egyet, ezzel jelezve, hogy Mike kihúzta az emelőt alóla.

Mikor apró zökkenést éreztem az emelőt szorongatva, én is kihúztam a kocsi orra alól az emelőt és oldalra léptem. Pár centire tőlem fordult ki a boxból az első rajtszámú autó.

Egy számot dúdolva mentem hátra a pulthoz és segítettem elpakolni.

- Reggel láttam egy csajt kilopózni a motorhome hátsó részéből. - mesélte Joe.

- Melyik részről? - faggattam.

- Az irodák hátsó részétől ahol a pilóta szobák is vannak. - vigyorgott. - Bizton valaki felszedte, jól megdöngette és éppen lelépett.

- Hogy nézett ki? - faggattam tovább.

- Veled egy magas volt talán, és közép hosszú szőke haja volt. - magyarázta mutogatva. Felnéztem a kivetítőre. Talán Hannah volt? Rémlett, hogy Sebastian nem hozta ki soha, de ő volt az első, aki eszembe jutott.

- A nőkről jut eszembe. - vigyorogtam rá, terelve a témát. - Mi van azzal a csinos vörössel, akivel a téli szünetbe testnedvet cseréltél? - Kajánul elvigyorodott.

- Az annyi is volt. - nekidőlt a pultnak és nézte a tesztet. - Másfél hét után már hozzám akart költözni. Leráztam.

- Pedig azt hittem romantikus vagy, és vacsival, rózsaszirmokkal és gyertyákkal fogod várni minden nap. - hecceltem.

- Neked ez kéne? - húzta el undorodva a száját.

- Nem. - vágtam rá hasból. Ha már kiharcoltam, hogy maguk közé fogadjanak, akkor nem vágom el egy ilyennel. Annyira nem szerettem a romantikát, de néha jól esik szerintem minden embernek a kényeztetés, hiába tagadják.

Párszor gyakoroltuk a boxkiállást a nap folyamán, de az elemeken és az alkatrész cseréken kívül nem igazán volt dolgunk. Ezek általában gyorsan megvoltak. A kocsi sem állt meg a pályán, és nem is törte össze Sebastian, tehát az ebédszünetnek simán megvolt az egy óra, és utána álltunk vissza dolgozni, hogy ugyanazt csináljuk, amit délelőtt. Várjuk, cserélgessünk, kiküldjük a pilótát, majd kerékcsere időnként. Néha kimentünk a boxból körbe nézni, de minden csapat magas falakkal védte a kocsit, ha az épp bent volt.

Mikor vége lett a napnak, és Sebastian visszahozta a kocsit, betoltuk a boxba és én először is felemeltem az elején utána oda mentem a cockpit mellé. Beraktam a kormányt a tartójába és a pultra tettem. Mikor Sebastian kiszállt elrendeztem a cockpitet, majd segítettem mindent eltörölni,a helyére rakni.

Este 9-kor már a zuhany alatt álltam.

- Holnap délelőtt van nekünk teszt, kora délutánra végzünk. - magyarázta Alex. - Este elehetnénk felfedezni a várost. Beülhetnénk a szokásos helyünkre. - pár tusolóval arrébbról beszélt, de hangosan hogy mindenki hallja. Az egész bagázs itt volt. Volt, aki várt, esetleg fogat mosott vagy tusolt.

- Én nem, ezt most kihagyom. - mondtam hangosan. Bulizni lett volna kedvem, csak nem Spanyolországban.

- Olyan nincs. - csattant fel Felix. - Miért vagy hisztis?

- Biztos havizik. - röhögött Oliver.

- Még nem. Majd hó végén. - szólt közbe Joe nevetve.

- Ti rohadékok. - nevettem. - Van méhetek? Elképzelni se tudjátok, hogy mennyire borzalmas érzés! - kértem ki magamnak a dolgot.

- Szóval havizol? - érdeklődött George. - Valami gond van, hogy előbb jött meg? - a hangja szemétkedős volt.

- Be lehet kapni mindenkinek. - morogtam. Ma nem voltam vicces hangulatomban.

- Mit? - kérdezte Mike röhögve, és a többiek is csatlakoztak hozzá.

- A kisujjam! - dühösen elrántottam a zuhany függönyt és kiléptem. Azok, akik kint vártak a tusolásra kajánul vigyorogtak. Morogva trappoltam át szobába és magamra rángattam a pizsamám.

Bevetődtem az ágyba, és a fejemre húztam a takarót. Befordultam a fal felé és próbáltam aludni.

Pár perc után Max jött be a szobába és éreztem, hogy oda ül mellém.

- Kétlem, hogy itt lenne Valenciában. - mondta halkan és lehúzta a fejemről a takarót. Megsimogatta a hajam és várta hátha reagálok valamit, de én egy szót se szóltam. Alvást tettem. - Vele álmodtál, igaz?

- Ühüm. - motyogtam, de nem fordultam meg.

- Akarsz beszélgetni? - kérdezte végül.

- Nem. - suttogtam.

- Akkor aludj jól. - jó alaposan betakart és ő is lefeküdt aludni. Max több mint 10 évvel volt idősebb, mint én. Elvesztette a családját, így neki már teljesen a csapat volt a családja. Mióta itt dolgozom, mindig is úgy bánt velem mintha a lánya lennék.

**

A délelőtt gyorsan elment, és sietősen pakoltuk össze a boxot.

- Naa gyere le velünk bulizni, nagylány. - unszolt már a szobánkba ülve Mike. - Vegyél fel valami dögöset, és csábítsd el a spanyol pasikat!

- Nem akarok itt Valenciába bulizni. - ráztam a fejem.

- Akkor pakoljunk össze és menjünk Barcelonába vagy Madridba! - szólt közbe George.

- De én.. - nem hagyták, hogy befejezzem.

- Nem utasíthatod vissza, hogy egy iszonyú nagyot bulizzunk így az évkezdés előtt. - vágott közbe Max. - Bárhova is keveredsz, elmegyek érted, ígérem. - emelte esküre a kezét.

- Nem akarok.. - morogtam Maxot szuggerálva. Tudta,hogy ki miatt nem akarok egyik főváros közelébe se menni. Ki tudja, éppen merre van…

- Ne aggódj kislány. - paskolta meg a fejem Mike. - Vigyázunk rád.

- Oké, de nem iszok! Egy kortyot sem! - néztem rájuk. George és Mike összenézett, de Max nem hagyta őket alkudni.

- Ha nem akarsz inni, nem iszol. - vont vállat. - Pakolj, öltözz és menjünk. - morogva dobáltam mindent bele a bőröndömbe.
Lévén, hogy Max 15 évig Madridban lakott, így oda mentünk, bár ugyan annyira volt mindkét nagyváros. Persze az is nyomós ok volt, hogy a velünk tartó Joe és Mike Real Madrid drukkerek voltak.

Mivel mindössze 3 óra volt az út kocsival, a srácok meggyőzték Bent, jöjjön és beszéljen Christiannal autó ügyben.
Végül délután 5-kor indultunk el nyolcan. A mi kocsinkban ült Max, aki vezetett és mutatta az utat, mellette ültem én, hátul pedig Mike, Joe és George. A másik kocsiban Alex, Oliver és a sofőr, Ben.

Gyorsan elaludtam a kocsiban, és csak arra ébredtem, hogy hatalmas durranás és rázkódik az autó.

- Mi a fene? - néztem álmosan Maxra aki szép lassan húzódott le az út szélére.

- Durrdefekt. - mondtam tömören. Morogva kiszálltam, és fejcsóválva figyeltem, hogy 7 szerelő azon veszekszik mit és hogyan kéne.

- Hé srácok, úgy csináltok mintha soha nem láttatok volna kereket! - jegyeztem meg. - Kicsit ciki, hogy egy Forma 1-es szerelőkből álló bagázs ahelyett, hogy 2 perc alatt kicseréli, az átkozott kereken inkább vitázik.

- De mi van, ha a tengely is sérült? - nézett rám Ben.

- Én jobban félteném a kerékagyat. - vitázott Joe. A vita folytatódott.

- Skacok! - szóltam mikor a spanyol rendőrautó közeledett felénk. - Héé!! Srácok! - kiabáltam már. Gyorsan oda menten a vezető üléshez és ráfeküdtem a dudára. Addigra már megálltak mellettünk a Jardok.

- Elintézem. - fontoskodott Ben.

- De.. - nem hagyta, hogy Max beleszóljon. Oda lépett a rendőrökhöz és angolul magyarázni kezdett nekik.

Mikor az egyenruhás egyre idegesebben hadart spanyolul Bennek felsóhajtottam.

- Max nem akarod kisegíteni őket? - néztem a férfira.

- Nem. - vont vállat. Én meglepődve figyeltem mikor a spanyol jard szépen a kocsi orrára lökte Bent és már csattant is a csuklóján a bilincs. Valószínűleg felhúzta magát. A fiatalabb rám nézett. Megvontam a vállam. Max vigyorogva ment oda, hogy elmagyarázza a helyzetet.

Miután magunkra hagytad a rendőrök, nagyon gyorsan megcsinálták a kerékcserét. Szinte F1-es idő alatt. Beszálltam és vártam, hogy tovább menjünk. Nem annyira indult jól ez a kis kaland.

5 megjegyzés:

  1. hjaaaj de lennék Barby helyében xD nem létezhetne csak olyan,hogy "Övcsatolást elősegítő asszisztens"? szerintem túljelentkezés lenne bizonyos pilótákra...xD biztos ezért nincs ilyen,mert pl Buemi csatolására csak a barátnője vállalkozna szívesen...:D:D:D

    egyre inkább elmegyünk Virág személyiségétől:D és nagyon jó lett,ismét.:) imádom,hogy megint ilyen rejtélyes ez a fic is,és azt,hogy megitn sokmindent megtudok,ezúttal a szerelőkről:)pilóta,mérnök...köv évadban csapatfőnök??:D:D

    akivel álmodott Virág,és akitől fél,azon gondolkozom,h ugyanaz a személy e,de hajlok rá,hogy igen,hacsak nem csavarta el barby fejét egyszerre két személy is,és nem törte össze a szívét egyszerre kettő...mert lehet,h valami ilyesmi van a nem akarok Spanyolba menni sehova...akivel álmodott,az tuti nem Seb...neki nincs ugyanis napbarnított teste,neki tejfehérített van xD de azért őt is "nyalnám",hogy idézzek valakit:D:D

    na szóval nem találgatok tovább...a tippjeimet elmondtam neked már,de lehet,h tök nem azok,akikre én gondoltam...nem lennék meglepve ha más foci...szóval más ember lenne,mint akikre én gondolok:D

    na szóval imádlak,és ZOKNI:D

    a konfliktusos

    VálaszTörlés
  2. Imádom a csapatot, a hangulatot, hogy tényleg egy család... :)
    Ugye a nagy kérdőjel az egészben, hogy ki is az a bizonyos személy, akivel nem akar Barby találkozni. Az álomnál egyből Seb ugrott be, aztán gondoltam az túl egyszerű lenne, és hát igen, a napbarnított testnél bukott tényleg. :P
    Spanyolország, szóval focihoz kötöm a személyt, aztán kíváncsian várom mennyire lesz igazam. :)
    A végét nagyon bírtam :D Tipikus okos pasik :P

    puszi, Zsani (:

    VálaszTörlés
  3. Wáááá nagyon tetszett! Szegény Barby kikkel van összezárva ?! :D Imádtam!
    Remélem hamar folytatod, mert más most elvonási tüneteim vannak. :) (halkan megjegyzem én Barby helyébe legközelebb tuti véletlenül végig simítanák Seb combján :D ááá nem vagyok perverz :P )
    Siess!
    puszii Linus

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Megérkeztem itt is. :) És még mindig imádom. Szeretem, hogy belelátunk a csapat mindennapjaiba és még jobban imádom azokat a kis szócsatákat és fricskákat, amik elhangzanak Barby és a fiúk között.
    Remekül szórakoztam Sebin, amikor teljesen ledöbbent a becsatolásnál. Komolyan mondom, előttem voltak a kék szemek, amik a bukóban teljesen kidülledtek, míg a lány becsatolja. :P:D
    Nekem nem jutott eszembe Seb az álomnál... valahogy nekem is több focista neve ugrott be, de lehet, hogy tévedek, majd kiderül. Nálad sosem lehet tudni, és ezt imádom!
    Várom a folytatást!

    Móni

    VálaszTörlés
  5. Kiváncsian várom, mikor derül ki, ki is az a titokzatos idegen Barby múltjából, aki spanyol és napbarnított?
    Sebit becsatolni? ;) hmmm...
    Imádom a családias légkört, ami a csapatnál megfigyelhető. És már csak 4 hét és kezdődik!!!
    Dina

    VálaszTörlés